Mary Nichols, minden kételyt kizárva, számomra a megkoronázatlan királynője a romantikus történelmi regényeknek. Minden regénye tetszett, amit eddig olvastam a szerzőtől, van bennük elegendő érzelem, de ugyanakkor kellő mennyiségű történelmi háttér is.
„Menekülés holdfénynél” megint csak egy olyan háborús regény, melyben a veszély, titok és árulás jelen van, de ugyanannyi szerelem, boldogság és életöröm is kiolvasható a sorok között.
Elizabeth, egy gazdag és jómódú angol családból származik, aki a 2. világháború kitörésekor a sors kiszámíthatatlansága miatt, Franciaországban ragad. Eddigi kényelmes és egyszerű élete, hirtelen teljesen felfordul, mikor rájön arra, hogy nagynénje embereket szöktet át a határon. Elizabeth is csatlakozik nagynénje kockázatos és veszélyes akciójához, veszélybe sodorva élete biztonságát. A nagynéni azonban egyik akciója során börtönbe kerül, így Elizabeth egy másik katonával, Roger-rel, szervezi tovább a menekülést. Menekülési akcióik során, egyre több ellenállásba ütköznek, tervük meghiúsulni tűnik a német túlerővel szemben. A két fiatal között egyre szorosabb kötelék alakul ki, miközben a háborús körülmények minden eddigi hitüket és tervüket átformálja.
Ez a Mary Nichols regény a könnyedebb regények közé tartozik. Lassan folydogálnak az események, de ez mégis elegendő ahhoz, hogy egy kellemes olvasmánnyá váljon. Szerintem elég jól sikerült a szerzőnek kidolgozni a 2. világháború ellenállási és titkosszolgálati eseményeit, nem vite bele túl sok száraz történelmi hátteret. A hangsúly talán pont a szerelmi és családi szálakon van. Ennek ellenére egy szórakoztató olvasmány, mely nem igényel túl sok gondolkodást.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Muszáj volt kapitánynak lennem, egy közlegénynek bárki parancsolhat.
General Press Kiadó
2014
Keménytábla
368