Bár a könyv eleje kicsit nehezen és döcögősen indult be, ennek ellenére a végére már elnyerte a tetszésemet. Az tény, hogy ez a könyv nem egy könnyű olvasmány, sok benne a szívszorító és fájdalmas rész, de olyan reális és letisztult, hogy engem mindenképp magával ragadott.
Sajnos kicsit nehéz volt megérteni a könyv háttértörténetét, mivel oly keveset tudok az írországi polgárháborús időszakról. Ezért is örülök annyira, hogy kezembe került ez a könyv, mert így sokkal többet megtudtam arról, hogy valójában mi is az IRA és mivel foglalkozik. Végre egy könyv, ami hozzányúl ehhez a témához és nem is akárhogyan.
Ez a különleges borítójú könyv mégsem erre a polgárháborúra helyezi a hangsúlyt, az csak mint mellékszál épül be a regénybe, de az igazi hangsúly nem a fegyveren és a tankon van, ami a könyv borítóján és hátlapján megtalálható, hanem egy kamasz fiú életén. Az ő külső-belső küzdelme az, ami végigkíséri ezt a regényt, küzdelem a barátságokért, küzdelem a tini szerelemért, küzdelem az anya szeretetéért, küzdelem az apa erőszakossága ellen, de legfőképp küzdelem önmaga és a világ ellen.
A kamaszkor legnehezebb korszakát mutatja be ez a regény, amikor is minden olyan kaotikus és kiszámíthatatlan. Ha mindez nem lenne már amúgy is elegendő, akkor még ott van az a tény is, hogy Mickey, az a tizenkét éves kisfiú, akiről valójában ez a könyv szól, egy olyan környezetben él, ahol a veszély és az erőszak szinte mindennaposak. Minden harc, konfliktus és küzdelem ellenére ő görcsösen próbál megmaradni a jó fiúnak, annak ellenére, hogy nem úgy él, érez és gondolkodik mint a többiek.
A regény cselekménye a korai nyolcvanas évek elején játszódik, az észak-írországi konfliktusok és robbantások idején. Ez a lendületes és kalandos olvasmány végigvezet egy kisfiú felnőtté válásának röges útjain. Mickey egy okos, szelíd és érzékeny fiú, ugyanakkor kicsit más mint a kortársai, ezért folyamatosan kívülállónak érzi magát. Kilenc héten keresztül az ő életét kísérhetjük végig, az ő szemén keresztül kerül megvilágításra világ- és embernézete, ami egyszerre szívet tépő és szívet melengető. Egy nyári szünet elegendő ahhoz, hogy ebből az álmodozó kisfiúból korai fiatal felnőtt legyen, aki még csak most kezd megismerkedni az élet nehézségeivel. Ez a sorsdöntő nyár nagyon sok új tapasztalatot hoz Mickey életébe, miközben minden dologban és cselekedetben áhítozik az elismerésre és a szeretetre.
Keserédes élmény végigolvasni ezt a küzdelmet amin egy serdülő kisfiú keresztül megy, miközben körülötte olyan társadalmi konfliktusok és harcok folynak, amiket nem tud megérteni. A megannyi elbeszélt történet egy törékeny és szeretetéhes kisfiú belső érzelmi világát tükrözi vissza, ami helyenként humorosan van megfogalmazva, de legtöbbször fájdalmas és szomorú.
Nagyon nagy szerepe van ebben a regényben a másságnak, ami sosem egyszerű. Mickey is rengeteget szenved ez miatt, pedig még csak most kezd szembesülni azzal, hogy miért és mitől olyan más ő, mint a többiek. A felnőtté érés amúgy is nagy súly és teher számára, de mássága komoly identitászavarhoz vezeti ezt a törékeny kisfiút.
Nekem nagyon testszett ez a regény, annyira szerethető és érthető volt benne Mickey karaktere, hogy az nagyban hozzájárult a regény élvezetéhez. Egészen elképesztő az a bájosság, könnyedség és egyszerűség ahogyan a szerző megalkotja ennek a kisfiúnak a gyermekiesen naiv, ugyanakkor felnőttesen komoly karakterét és életét. Szerintem mindannyian tudunk valamilyen szinten azonosulni vele, legyen szó kívülállósságról, másságról, kirekesztettségről vagy csupán a világ megértéséről.
Felnőttként olvasva ezt a regényt egyszerre volt élvezetes és elgondolkodtató, ugyanis újra előtérbe hozta a kamaszkori nehézségek és problémák világát. Az érzelmi alaposság rányomja bélyegét erre a regényre, ezért is tűnik olyan nyomasztónak és melankolikusnak. De annyira életszerű és életszagú ez a regény, hogy minden egyes mondata szívbevágó. Sok benne a ki nem mondott gondolat vagy érzés, miközben mindent átjár az örökös harc és a küzdelem szelleme.
Érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert annak ellenére, hogy tartalmilag rövid kis könyvecskének tűnik, mégis elgondolkodtat és sok olyan üzenetet tartalmaz, amit nem könnyen lehet elfelejteni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Azt hittem, csak a rosszakat utálják. Azokat, akiknek nincs igazuk. De tévedtem, mert akkor is utálhatnak, ha igazad van.
A jó fiú
Typotex Kiadó Kft.
2017
Kartonált, Ragasztókötés, Visszahajló Füllel
264
