Meglepő számomra az a tény, hogy milyen sok könyv foglalkozik az utóbbi időben az anyaság témájával. Ennél már csak az érdekesebb, hogy szinte a legtöbb disztópiának ez a témája, úgy tűnik a női sors, azon belül az anyaság, egyre égetőbb kérdéssé válik. Minden egyes alkalommal mikor egy anyaságról szóló könyv kerül a kezembe, főleg ha az egy disztópia, akkor elgondolkodom azon, hogy mi az oka vagy a háttere annak, hogy ilyen sok könyv kerül ki a piacra ezzel a témával.
Úgy gondolom ez a téma aktualitását sosem fogja veszíteni, ugyanis egyre érdekesebbé válik az, hogy mi motiválja egy nőt a gyerekvállalásra, ugyanakkor a másik oldal is ugyanolyan érdekes, vagyis olyan nők története, akik tudatosan a gyermektelenség mellett döntenek.
Ez a könyv most egy olyan utópisztikus világot fest le, ahol a nők sorsa egy kék vagy egy fehér sorslottó szelvénytől függ. Az első havivérzés után minden lánynak eldől a sorsa, a kék jegy gyermektelenséget, a fehér jegy gyermekáldást jelent. A lányok maguk nem dönthetnek sorsukról, mindezt más dönti el helyettük, azonban a sorsjegy után mindenkinek azt az életet kell élnie, ami neki jutott.
De mi van akkor ha egy kék jegyes gyermektelen nő, mégis érzi magában a vágyat egy gyermek iránt? Mindez csak buta vágyakozás vagy ösztön? Vajon hiba került a rendszerbe és ő valójában egy fehér sorsjegyes nő? Vajon szabad akaratból dönt egy nő az anyaságról vagy ez elemi ösztönből jön?
Ilyen jellegű és még ennél sokkal súlyosabb és nehezebb kérdések sora bontakozik ki a könyvben, ahol egyszerre olvashatunk az anyaság mindent elsöprő erejéről, valamint ennek a döntésnek a súlyáról is.
Témáját tekintve roppant érdekes lehetett volna ez a regény, én mégis úgy érzem, hogy a lehetőség amit ez a disztópia rejtegetett magában, nem teljesen valósult meg.
Egyedül Calle, a gyermekre vágyó nő karaktere volt számomra érdekes ebben a regényben, a többi mellékszereplő azonban sajnos nem sokat tett hozzá a regény cselekményéhez vagy dinamikájához.
A menekülőút, amin Calle végig megy, már sokkal izgalmasabb, ez a része a könyvnek már kicsit olyan thrilleres.
Olvasás közben végig egyfajta csattanóra vagy magyarázatra számítottam, de sajnos ez nem valósul meg ebben a könyvben. Sem a cselekmény helyszíne, sem a sorsjegy rendszer működésének a részletei nem kerülnek kidolgozásra ebben a könyvben. Csak a diktatórikus sorsjegy kiosztása a cél, de arról semmit nem tudunk meg a könyvben, hogy miért és hogyan alakult ki ez a rendszer.
Ezen információk hiányában, a könyv inkább csak arra összpontosít Calle elbeszélésén keresztül, hogy milyen szabadsággal jár a gyermektelen élet, milyen felelősségvállalást követel meg az anyaság, az önálló döntés súlya, valamint a morális és etikai kérdések határait feszegeti.
Azt sehol sem éreztem a könyvben, hogy a szerzőnek vagy az elbeszélőnek egy adott álláspontja lenne, csupán filozofálgatás és határok feszegetése ez, ahol a tét az anyaság, ami mindkét nő életére hatással van, arra is aki vállalja, arra is aki nem.
Nem tudom hova tenni ezt a könyvet, mert egyfelől látom benne a sok mély értelmű gondolatot és társadalomkritikát, másfelől irodalmi vagy olvasási szempontból, nem tartom eléggé kidolgozottnak. Igen, valóban betekintést nyújt a nők és az anyák annyira bonyolult világába, de mivel sok információ hiányos, ezért egyfajta homály vagy felületesség jellemzi.
Olvasó anyaként teljesen át tudom élni azt a lelkiállapotot ami gyerekvállalás előtt végbe megy egy nőben, ugyanakkor anyaként már értem ennek a döntésnek a súlyát és a keserédes terhét is.
És ez a kettős érzés, ami a könyvben is megjelenik, ugyanúgy meghatározza az én véleményemet is erről a könyvről. Egyszerre kelti fel érdeklődésemet és kápráztat el, és egyszerre taszít és kiábrándít. Ezen érzések közepette úgy gondolom, hogy nagyon jó kezdeményezés ez a könyv, számomra ebben a formában ez még nem tökéletes és nem egy befejezett mű, de tény és való, hogy rengeteg lehetőség van benne, és az külön értékelendő, hogy kő keményen és bátran belevág egy olyan témába, ami mindig felborzolja a kedélyeket.
Gondolatébresztő, mélyen megrázó és érdekes olvasmány egy olyan világról, ahol a véletlen dönti el az anyaság kérdését. Kétségkívül úgy érzem, hogy ezt a könyvet minden női sorstársam a szerint fogja megítélni, hogy épp melyik táborba tartozik, gyermektelen vagy gyerekes, az viszont tény, hogy érdemes jó hosszan és mélyen elgondolkodni, mielőtt bármelyik nő felett véleményt, netán ítéletet hirdetnénk ki.
Ez egy roppant fontos és aktuális olvasmány, minden nőnek ajánlott elolvasni, férfiakról nem is beszélve!
Kedvenc idézetem a könyvből:
Ha nincs hitünk, semmink sincs.
Kék sorsjegy
Athenaeum Kiadó
2020
Kartonált
271
