Olaszország

Amy Harmon: Homokból és hamuból

A történelmi romantikus regények a kedvenceim közé tartoznak, főleg a 2. világháborúról szóló könyvek. Ez a könyv is ebbe a kategóriába sorolható, azzal a különbséggel, hogy a cselekmény helyszíne ezúttal nem Németország, hanem Olaszország, ahol számos zsidó vesztette életét.

Ez a könyv bravúrosan, érzelemdúsan és tapintatosan adja vissza a történelem egyik olyan korszakát, ahol az embertelenség és a kegyetlenség legrémisztőbb oldalait mutatta meg a világ.

Én teljesen szavak nélkül maradtam a könyv elolvasása után, mivel nem csak hogy egy megrázó történetet ad vissza, hanem mindezt alátámasztja a valós történelmi háttér, amely még elevenebbé teszi a regény cselekményét.

Ha lehet olyat mondani, aki ez a könyv kívülről-belülről szép, egyedi, érzelmes és mélyértelmű.

Eva és Angelo története nem csak azért különleges, mert romantikus és idillikus, hanem azért is, mert a romantikus vonalon túl, ott a kegyetlen valóság olyan történelmi adatokkal, amelyek nem a fantázia szülöttjei, hanem megtörtént dolgok. Bár a regény cselekménye az ő szerelmük, küzdésük és megpróbáltatásaik körül forog, a hangsúly azonban mégis a katolikus egyházon van. Hihetetlen mennyi zsidó életet és milyen áron sikerült a katolikus egyháznak megmenekíteni a 2. világháború ideje alatt.

Már maga az a tény, hogy ennek a regénynek is a 2. világháború a témája, elég kényes és fájdalmas pont az emberiség történelmében, a szerzőnek mégis sikerült mindezt úgy visszaadni az olvasónak, hogy a sok kegyetlenségen és szörnyűségen túl, reménység, emberség és hit áradjon át.

A történet nagyon gördülékeny, könnyen olvastatja magát, a szereplők ábrázolása is kitűnő, a regény oldalait olvasva azonban nagyon is átjön az akkori emberek keseredettsége, reményvesztettsége és fájdalma. Megannyi oldalon át kegyetlen és szörnyű emberi tettek kerülnek napvilágra, az igazságtalanság, a faji gyűlölet és vallási hovatartozás miatt.

A regény vége azonban szerintem kicsit túl rövidre és összecsapottra sikeredett, ami miatt hiányérzetem támadt a könyv elolvasása után. Túl hirtelen ér véget a történet, semmi különlegesebb magyarázat vagy kitérés nélkül. Szerintem ez a rész kicsivel több figyelmet igényelt volna. Túl egyszerűnek és hihetetlennek tűnik, ilyen módon lezárni egy ilyen hatásos történetet.

Az egész történetben a legmeghatóbb a katolikus egyházi személyek elszántsága és bátorsága, amivel megannyi zsidó embert bujtattak kolostorokban és templomokban. Ezek a papok, egyházi személyek a 2. világháború ellenére is, emberségről és szeretetről tesznek tanúbizonyságot, mikor vallási vagy származási megkülönböztetés nélkül, akár az életük árán is, próbálnak minél több zsidót megmenteni a koncentrációs táboroktól.

A regény végig izgalmas és feszültséggel teli. Helyenként részletgazdag, főleg mikor a két vallás és a történelmi háttér ismertetéséről van szó, máskor pedig egészen könnyed és lágy. Végig leköti az olvasó figyelmét, tartalmas és érzelemdús.

Fantasztikusak a megfogalmazások és a leírások, főleg a naplóbejegyzések sikerültek egészen különlegesre, amelyek az emberi lélek mélységeit tárják fel olyan csodásan.

Mivel a regénynek nagy része valós vonalon mozog, ezért még érdekesebb és értékesebb. Annak ellenére, hogy az olasz zsidók a többi európai zsidóval szemben még mindig nagyobb arányban élték túl a 2. világháborút, ez mit sem változtat a 2. világháború értelmetlenségén és szörnyűségén.

Csodálatosan különleges és félelmetesen őszinte ez a könyv. A legjobbak közé tartozik.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ha egy csecsemőt elutasít az anyja, a gyermek sokszor akkor is meghal, ha egyébként az alapvető szükségleteiről gondoskodnak.

Homokból és hamuból Book Cover Homokból és hamuból
Amy Harmon:
Libri Könyvkiadó Kft.
2019
Füles, Kartonált
520

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána

frances-mayes-napsutotte-toszkana

Úgy terveztem, hogy a „Napsütötte Toszkána” című könyvet egy napsütéses nyaraláson fogom elolvasni, de sajnos más könyvek megelőzték, ezért őszi bekuckózós délutánokon olvastam el, ami nem hogy elvett volna a könyv hangulatából, hanem még kellemesebbé tette az olvasmányt.

Kicsit meglepődtem az oldalak olvasása közben, mert nem erre számítottam. Imádom Olaszországot, az olasz ételeket, az olasz életstílust és az olasz tájakat, ezért is már jó előre tudtam, hogy kedvelni fogom a könyvet. Ez így is volt, de nekem kicsit hiányzott az igazi cselekmény a könyvből, mert ez végig „csak” egy élménybeszámoló volt.

Tetszett az, hogy a szerző saját élettapasztalatát és olasz életérzését adta vissza könyvében, de szerintem ez kicsit kaotikusra sikeredett, ugyanis nagyon éles a váltás a különböző témák között. Mivel konkrét cselekménye nincs a könyvnek, ezért akár szakácskönyv, útikönyv vagy dokumentumregény is lehetne.

Persze imádtam a hangulatát és teljesen bele tudtam magamat képzelni abba a környezetbe, de a kevesebb néha több elv szerint, itt is jobb lett volna egy kicsivel kevesebb élménybeszámoló, és valamivel több konkrét cselekmény.

Az amerikai írónő arról számol be könyvében, hogy megvásárol egy régi házat egy hozzátartozó olajfaligettel Toszkánában, ami életének egy új fejezetét szimbolizálja. Ezt az új életfejezetet meséli el a szerző nagyon részletesen és pontosan, sok érzelemmel, humorral és életkedvvel. A sok elbeszélés során betekintést nyerünk egy ház megvásárlásának a bonyodalmaiba, a felújítás nehézségeibe, a vidék múltjába, valamint a tipikus olasz dolce far nienté-be, vagyis az édes semmittevésbe. Több száz oldalon keresztül piaci bevásárlások, olasz receptek, baráti vacsorák és romantikus esték elevenednek fel a könyv lapjain.

Frances Mayes nagyon szépen és érzékien fogalmazza meg az olasz életstílust, úgy hogy közben magával ragadja az olvasó fantáziáját és hatással van az érzékszerveire is.

Én teljesen át tudtam magam adni ennek az érzésnek, éreztem a friss fűszernövények illatát, a gyümölcsök édes aromáját, az ételek ínycsiklandó ízét, valamint az olasz táj elbűvölő, hangulatos és csodaszép helyeit.

Én túl soknak találtam a részletes beszámolókat, ez helyenként nyomasztó és már-már unalmas is volt. Nagyon hullámzónak tartottam az egész könyvet, voltak olyan részek amelyekben teljesen el tudtam merülni, de olyan leírások is, amelyeket teljesen feleslegnek tartottam.

Talán önéletrajzi vagy gasztro regényként állja meg a legjobban a helyét ez a könyv. Én jobban örültem volna annak, ha többet megtudok az írónő magánéletéről, férjéről és gyerekéről, bármi ami kicsit személyesebb, és amitől, én mint olvasó, közelebb érzem magamhoz a könyvet.

Ami viszont nagyon is átjött ebből a könyvből az az életigenlés és a derűs jókedv. Minden egyes oldal áradozik erről az érzésről, amit legjobban az olaszok tudnak megélni, és amit nekünk is jó lenne megtanulni.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Ahol vagy, az vagy. Minél közelebb áll a szívedhez egy hely, minél mélyebben van benned, annál jobban összefonódik vele az identitásod, az egész lényed. Az ember sohasem véletlenszerűen választ ki egy helyet – a hely, amelyet választ magának, elárulja, mi az, amire valóban vágyik.

Napsütötte Toszkána Book Cover Napsütötte Toszkána
Frances Mayes
Tericum Kiadó Kft.
2018
Keménytábla, Védőborító
373

Santa Montefiore: A Valentina utolsó útja

Santa Montefiore igazi mestere a romantikus regényeknek. Kellő mennyiségben használja a romantikus szálat, ötvözve a női sorsok alakulásával.

„A Valentina utolsó útja” romantikus családregény. Nagyon megnyerő a borítója és szórakoztató a könyv tartalma. Felnőtt meséhez hasonlít az egész regény, miközben idillikus képet fest Olaszországról, a szerelemről és egy különlegesen csodálatos nőről.

A regény cselekménye két idősíkon fut. A könyv jelenében, az 1970-es évek elején Alba-t ismerjük meg, aki Londoban él egy lakóhajón, amit apja, rég elhunyt édesanyjáról nevezett el. Alba, egy fiatal, temperamentumos lány, aki az élet élvezeteinek él. Édesanyját még csecsemőkorában elveszítette, ami Alba számára nagy ürességet hagyott maga után. Hiába van ott neki apja új felesége és féltestvérei, ő mégis kívülállónak érzi magát. Halott édesanyjának portréjának megtalálása, arra készteti, hogy elinduljon Olaszországba és felkeresse édesanyja családját. Utazásával azt reméli, hogy többet megtud gyökereiről és származásáról. Kalandosra és élvezetesre sikeredik ez az utazás, de ugyanakkor sok régi sérelem és elkövetett bűn kerül így napvilágra.

Párhuzamosan Alba nyomozósával, az 1940-es évekbe csöppenünk, ahol Alba édesapjának és édesanyjának találkozásának körülményeit ismerjük meg. Thomas és Valentina szerelmi története egyáltalán nem hétköznapi, tele van titkokkal, rejtélyekkel, csalással és árulással.

Az Amalfi partvidék idillikus tájain barangolva, Alba családi titkokra és bűncselekményekre bukkan, melyek egészen más megvilágításba állítják eddigi felfogását az életről és a szüleiről.

Utazása nem csak anyja múltjának titkait fedi fel, hanem Alba-t is elvezeti az igaz szerelemhez.

Nekem személy szerint jobban tetszettek azok a részek, amelyek az 1940-es éveket idézték fel. Thomas és Valentina idillikusnak tűnő szerelme, a háború borzalmai és egy szörnyű tragédia élvezetes olvasmánnyá tették ezeket a részeket.

Alba karakterével nagyon nem tudtam kibékülni, idegesítő és zavaró volt. Ezek a részek nem is voltak olyan dinamikusak, mint a múltbéli fejlemények.

Szórakoztató és kikapcsoló olvasmány Santa Montefiore regénye, tele bájos helyszínekkel, karakteres szereplőkkel és fordulatos eseményekkel.

Kedvenc idézetem a könyvből:

A szerelem kényes ügy. Sokkal jobb írni róla, mint átélni.

A Valentina utolsó útja Book Cover A Valentina utolsó útja
Santa Montefiore
Művelt Nép Könyvkiadó
2018
Kartonkötés
398

Nicky Pellegrino: Olaszország, szeretlek!

Néhány könyv számomra tipikus strandolós, napozós és pihentető olvasmány. Ezeket a könyveket általában mindig tengerparti nyaralásokon szoktam olvasni, hiszen könnyed és szórakoztató olvasmányok.

Ebbe a kategóriába tartozik Nicky Pellegrino „Olaszország szeretlek!” című könyve is. Ez egy tipikus szerelmes regény, ami nem igazán az én műfajom, de mivel a regény cselekménye lekötött és imádom Olaszországot, ezért jó olvasmányként tudom elkönyvelni. Bár nagyon erős a szerelmi szál a regényben, mégis a női sors áll a könyv középpontjában. Két nő életútjáról szól, anya és lánya próbálnak boldogulni, saját álmaikat követik, miközben a szerelem is rájuk talál.

Az 1960-as években egy dél-olaszországi idillikus faluban megismerjük Maria Domenica-t, aki Rómába szökik, hogy megvalósítsa önmagát és álmait. Szerelem csalódottan és terhesen arra kényszerül, hogy visszatérjen szülőfalujába, ahol szülei egy kényszerházasságba taszítják, Megszüli kislányát, férje hűtlensége és agresszivitása miatt azonban újra arra kényszerül, hogy elmeneküljön otthonról. Ezúttal messzebb sodorja az élet, és Londonban egy kedves és szerető férfi mellett újabb esélyt kap a boldogságra, bár múltja titok marad mindenki előtt.

Maria Domenica halála után, lánya, Chiara visszamegy az olasz kis faluba, hogy felderítse édesanyja titkait és megtalálja gyökereit.

Magával ragadott az olasz kisvárosi hangulat és a finomabbnál finomabb olasz ételek leírása. Olvasás közben egy idillikus világba csöppentem, ahol a frissen sütött kenyér, az illatos kávé és az asszonyok pletykálkodása teljesen elvarázsolt.

Nyugodtan nevezhetnénk akár gasztroregénynek is ezt a könyvet, hiszen tele van ínycsiklandó receptekkel, ételekkel és süteményekkel. A napsütötte és békés olaszországi kisvárosi hangulat pedig elbűvöl és álmodozásra késztet. A könyv elolvasása után mindenképp Olaszországba vágyik az ember, csakhogy átélhesse azt a hangulatot, amelyik a könyv lapjain keresztül oly bájosan átjön.

Szerelem, élet ünneplés, étel imádat, bájos tájak, karakteres szereplők, minden megvan a könyvben, ami egy szórakoztató olvasmányhoz szükséges.

Kedvenc idézetem a könyvből:

San Giulio kis falujában a vasárnap a romantikáról szólt. Mármint az olasz típusú romantikáról.

Olaszország, szeretlek! Book Cover Olaszország, szeretlek!
Nicky Pellegrino
Lettero Kiadó
2018
Puhatáblás
424