Nagy Vekerdy Tamás rajongó vagyok. Szülőként nagyon sokat tanultam és fejlődtem Vekerdy könyvei által. Ez már a harmadik könyv, amit tőle olvasok. Az „Érzelmi biztonság” és a „Jól szeretni” után, már tudtam, hogy mire számíthatok, mégis nekem a „Belső szabadság” lett a kedvencem.
Sok ismerős gondolatra találtam benne, amit már az előző könyvekben is olvastam, de Vekerdy nekem mindig tud valami újat mondani gyereknevelés témában. Az előző két könyv borítóján fellelhető macikat, most egy oroszlán váltotta fel, ami szerintem nagyon jó választásnak bizonyult, ez is csak még jobban alátámasztja azt az erőt, ami a belső szabadságban rejlik.
Minden ember vágyik a szabadságra. A szabadság utáni vágy sosem volt annyira égető és aktuális, mint a mai digitalizáló és robotizáló világban. Mindannyian kergetjük a szabadságot, csak sokszor hiányzik a hozzá szükséges eszköztárunk. A szabadság korlátozása már kisgyerekkorban megkezdődik, mikor, az egyre több szorongó, görcsölő „helikopterszülő”, gyereke minden lépését szabályozza. Ezt csak fokozza a közoktatás, mikor a gyerekeknek már alig van szabadidejük, minden napjuk tele van programokkal és határidőkkel. De akkor hogyan találjuk meg a belső szabadságot? Hogyan neveljünk szabad gyereket? Hogyan legyünk elég jő szülők?
Az alap már a magzati korban megkezdődik. Vekerdy szerint nem is létezik gyereknevelés, csupán gyerekkel, családdal való együttélés. Az a hitelesség, őszinteség, egyenesség, örömteli létezés, amit szülőként átélünk, azt biztosítja a gyerek érzelmi biztonságát. A gyereket nem irányítani, szabályozni vagy korlátozni kell, hanem terelni és jó példával járni előtte.
Belső szabadságra csak az a szülő tud nevelni, aki saját maga is szabad. Szabadok csak úgy lehetünk, ha nem görcsölünk be a jót akaró „tanításoktól”, ha nem leszünk a technika áldozatai, ha nem korlátozzuk gyerekeinket értelmetlen kütyükkel, hanem teret és időt adunk a szabad játéknak, az érzelmek megélésének és a világ felfedezésének.
A Biblia tanításai szerint „Az igazság szabaddá tesz”. (János 8:32). Csakhogy a mai rohanó, türelmetlen és túlgondolt világunk nem ad teret a lassításnak, a dolgok megélésének, a dolgokban való elmélyülésnek. Gyereket nem lehet könyvekből nevelni, ahogy hiteles példa nélkül sem lehet megállni a gyerek előtt. Minden gyerek abból tanul, amit lát és hall. A gyereknevelés nem az óvodában vagy iskolában kezdődik el, hanem az otthoni családkörben. Ebben az agresszív és egocentrikus világban, csak úgy tudunk szabad gyerekeket nevelni, ha mi szülők is megéljük a belső szabadságot. Ez azt jelenti, hogy a digitális képernyők helyett könyveket választunk, a tévé háttérzaja helyett történeteket mesélünk, a sok szervezett program helyett a szabad mozgást helyezzük előtérbe. Ha sikerül mindezt hitelesen megélnünk, akkor már senki sem veheti el tőlünk a belső szabadságunkat. Akkor elég jó szülők leszünk, és elég jó gyerekeket fogunk nevelni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
…a nevelés megelőzi az oktatást.
Belső szabadság - Elég jó szülő - elég jó gyerek
Kulcslyuk Kiadó Kft.
2018
Cérnafűzött, Keménytáblás
252
