Első ránézésre azt gondoltam, hogy ez a könyv kizárólag világutazóknak szól, sőt olyanoknak, akiknek ebben már nagy gyakorlatuk és rutinosságuk van. És ez tényleg így is van, de úgy gondolom ez több mint egy útikönyv, számomra ez egy önfejlesztő és egyben önismereti könyv is, épp ezért bárki elolvashatja. Már a legelején, a bevezető résznél egyből éreztem azt, hogy ez az én könyvem. A bevezető rész szerintem nagyon jó lett, mivel egyből felkelti az olvasó figyelmét, ami nagyon fontos egy jól megírt könyv esetén.
Ez a fajta ráhangolódás a könyv hangulatára, stílusára és dinamikájára számomra nagyon megnyerő volt, tetszett a személyes és meghitt bevezetés, ami által egyből úgy éreztem, hogy valamivel közelebb állok a könyv szerzőjéhez, valamint kedvet kaptam elsősorban egy bakancslista megírásához, és egyértelműen az utazáshoz is.
Laikus és kezdő utazónak tartom magam, viszont annál inkább ég bennem a vágy, az ismeretlen és az új helyek felfedezése iránt. Bori könyve talán azért is volt annyira élvezetes és katartikus számomra, mivel saját példáján keresztül, konkrét tanácsokkal és tippekkel, bárki számára elérhetővé és megvalósíthatóvá tette az utazást. Nem gondolom azt, hogy mindannyian úgy tudunk vagy egyáltalán úgy kell utazzunk, ahogyan azt Bori leírja könyvében, azt viszont igenis hiszem, hogy minden egyes utazással olyan ismeretre, fejlődésre és képességekre teszünk szert, amit talán sehol másol nem tudunk elsajátítani.
Bevallom én se vagyok az a típus aki valamikor is képes lesz arra, hogy egy hátizsákkal nekivágjon a világnak, ennek ellenére, úgy gondolom Bori könyve azért hasznos, praktikus és tanulságos, mert ez a NAGY Út vagy NAGY UTAZÁS mindenkinél mást jelenthet, és a lényeg nem azon van, hogy ez távolságokban mennyit jelent, hanem azon, hogy elég bátrak és elszántak vagyunk egyáltalán elindulni ezen az úton. Ez a nagy utazás vagy kaland lehet maga a nagybetűs ÉLET, ami szerintem ugyanolyan sok kalandot jelenthet mint bármilyen másik exotikus földrajzi hely, csak persze nem mindegy, hogy csak átélünk, túlélünk vagy megélünk valamit ebből az egy életből.
Bori könyve első ránézésre tényleg arról szól, hogy konkrétan, feladatokra lebontva mivel is jár egy ilyen hátizsákos utazás megtervezése. Úgy gondolom ez a rész nagyon alapos, közérthető és ugyanakkor olvasmányos is. Ebben a könyvben minden tanács és tipp benne van, ami segítséget nyújthat a kalandra vágyóknak. Ha valaki mégis úgy érzi, hogy nem minden tanáccsal vagy tippel tud mit kezdeni, szerintem még akkor is bőven talál olyan információkat és ismereteket ebben a könyvben, amelyek bizony nagy segítséget jelenthetnek egy-egy utazás megszervezésénél.
Lehet kicsit elfogult vagyok ezzel a könyvvel, mivel jómagam is sokat és gyakran utazom, bár én nem a hátizsákos, spontán turisták táborát erősítem, ennek ellenére nagy élvezetet és örömöt okozott nekem ennek a könyvnek az elolvasása. Bori a hátizsák pakolásától el egészen a szállás megszervezéséig, a hátizsákos utazás szinte minden egyes területét lefedi tanácsaival és tippjeivel.
Semmilyen hiányérzetem nem volt a könyv olvasása során, sőt gyakran mosollyal az arcomon olvastam végig Bori személyes kalandjait, és a sorok között bizony rátaláltam a mélyebb értelmű gondolatokra is. Az utazás szólhat az új helyek felfedezéséről, az emlékek megörökítéséről, a személyes komfortzónánk tágításáról, de főleg a tanulásról, a fejlődésről és a változásról szól minden egyes utazás.
Szerintem ennek a könyvnek a legnagyobb erőssége az a lelkesedés amivel Bori megírja saját élményeit, valamint a motivációja, ami által másokat is bátorítani akar az utazás semmihez sem hasonlítható élmények megéléséhez. Ahogyan Bori is gyakran megemlíti könyvében, az út maga a cél, én is úgy érzem a könyv befejezése után, hogy ez csak egy kezdet, vagyis a könyv csak a kellő információt tudja szolgáltatni, az utazás formája, gyakorisága vagy célja, az már egyéntől függő.
Szerintem nagyon inspiráló és motiváló Bori könyve, és az igaz, hogy kell hozzá egyfajta nyitottság és élettapasztalat, de szerintem érdemes elolvasni könyvét, mert remek szórakozást tud nyújtani és nagyon kikapcsol. Bori csak egyfajta utazási formát mutat be könyvében, a hátizsákos turista életét, de a lényeg azon van, hogy merjünk utazni, merjünk újat kipróbálni és merjünk nagyokat álmodni.
Bármikor újraolvasnám ezt a könyvet, számomra minden egyes oldala kész élvezet volt, kellően volt humoros, gyakorlatias és önfejlesztő.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Magaddal jóban lenni, elfogadni saját magadat úgy, hogy nem akarsz többé senki másra hasonlítani, az egyik legjobb cél, amit kitűzhetsz magad elé.
Hogyan menjünk világgá
Európa Könyvkiadó Kft.
2017
Füles, Kartonált
261
