Le sem tudnám tagadni azt, hogy mennyire nagyon szeretem Bauer Barbara könyveit. És ennek oka, talán elsősorban könyveinek a hangulata, ami által roppant élvezetes és szórakoztató minden egyes könyve. Bauer Barbara minden egyes könyvére jellemző egy választékos, igényes és szép magyar nyelvezet, valamint egy gördülékeny és izgalmas történet. Emellett az is nagyon fontos, akárcsak ennél a könyvnél, hogy az írónő mindig a magyar történelem egy fontos momentumát ragadja meg könyveiben, megmutatva olyan drámai sorsokat, amelyek bár nagyon szomorúak és fájdalmasak, mégis van bennük valami ami szép és nemes.
Ennek a regénynek Cecil Le Blanc a főszereplője, egy fiatal és tehetséges párizsi festő, akik Magyarországra utazik, hogy nem csak a festészetben, de a szerelemben is önmagára találjon. Cecil az 56-os forradalom évei után érkezik Budapestre és ismeretsége új barátjával, Endrével, sok nem várt fordulatot és meglepetést hoz életébe. Miközben különböző történeteket és helyeket ismer meg, egyre közelebb kerül a múltbeli események megértéséhez, és ezáltal fény derül saját élete rejtett titkaira is.
A történet különböző helyszíneken, különböző idősíkokban és különböző szereplők szemszögén keresztül vezeti el olvasóját a múltba, ahol több olyan történet is megelevenedik, ami nem csak történelmileg, de emberileg is felejthetetlen nyomokat hagy maga után.
Cecil, a festő és Endre, az építészmérnök között egy olyan szoros szerelmi és baráti kapcsolat alakul ki, ami segít mindkettejüknek abban, hogy a múlt sebeit feldolgozzák és a sötétségből újra rátaláljanak a fényre.
Ez az izgalmas, rejtélyes és kalandos szépirodalmi mű nekem nagy kedvencem lett, sőt szerintem örökre elnyerte tetszésemet. Nagyon élvezetes volt a különböző történelmi korokat végigkísérni, átélni a kor szellemiségét, valamint együtt izgulni és fejlődni a szereplőkkel. Ezt a különleges történetet most is körülölelte egy fajta misztikus és sejtelmes hangulat, ami egészen jól illet hozzá.
Azt még mindenképp kiemelném, hogy nagyon tetszettek azok a részek, amelyek a szidó hagyomány és vallás sajátosságait mutatták be. Emellett a művészet is fontos szerepet kap ebben a regényben, főleg a sok magyar zenész, író és festő által, akik még különlegesebbé teszik ezt a regényt.
Bauer Barbara történelmi romantikus regényeiben szerintem az a legjobb, ahogyan írásmódja és történetmesélése által, kiemeli a magyar nyelv, kultúra és hagyomány sajátosságait és értékeit.
Ebben a regényben sok cselekményszál fut egyszerre, több idősíkban játszódik a történet, és végig sejtelmes és homályos a történet, de a könyv végén mindenre fény derül és a szálak is szépen összekapcsolódnak. A váltott szemszög is izgalmas volt, én csak annyit hiányoltam a regényből, hogy a fejezetetek előtt nem volt feltüntetve az évszám, ami nekem egy kis pluszt és segítséget adott volna, hogy jobban elhelyezzek egy-egy történet egy adott korban. De ennek ellenére sikerült egy harmóniát és összhangot teremteni a sok szerteágazó történet között.
Ez a regény mindvégig fent tudta tartani a figyelmemet és az érdeklődésemet, ugyanis mint egy izgalmas kirakó, úgy illetek egymásba a különböző mozaikdarabok, és minden egyes újabb fejezetet csak még inkább segített abban, hogy értelmet nyerjen a történet sok apró mozzanata.
Ez a lassan folydogáló, romantikus és bűbájos történet nagyon szépen ábrázolta a szereplők jellemfejlődését.
Érdemes elolvasni ezt a lebilincselően izgalmas történetet, ami egyszerre szívszorító és felemelő, ugyanis olyan emberi sorsokat mutat be, amelyeket maga a történelem vagy az emberi gonoszság sem tudott megtörni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
A múltat akkor sikerül elengedni, amikor átvesszük tőle az irányítást. Amíg szorít, kínoz, megoldást akar, addig ő parancsol, messziről, az enyészetből, a tehetetlenség reménytelen érzésével töltve el az embert. A múlt nem megváltoztatható.
A fényfestő
Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
2020
Keménytábla, Védőborító
312
