Lassan sorra veszem az írónő összes magyarul megjelent könyvét és Elif Shafak egyre inkább válik egyik kedvenc szerzőmmé. Csodálatos megfogalmazásai, szívbemarkoló témái és rendkívül élvezetes leírásai miatt érdekes számomra minden egyes könyve.
Szinte lehetetlen szavakba önteni azokat az érzéseket és gondolatokat, amiket ez a könyv kiváltott belőlem. Miközben elrepített egy számomra ismeretlen világba és kultúrába, rövid és frappáns történettöredékei a könyv végén egy rendkívül mély értelmű történetet eredményeztek, amiben bepillantást kaptam egy diszfunkcionális család működésébe, a kulturális, környezeti és vallási normák szigorú elvárásaiba, anya-gyermeke bonyolult kapcsolatába és magába a nagy betűs életbe, amiben helyet kap a sok szenvedés, fájdalom és erőszak, ugyanakkor a megbocsátás, az újrakezdés és a remény is.
A könyv összes szereplője hordoz valami múltbeli terhet, valami kulturális vagy családi örökséget, ami kihat jelenükre és kapcsolataikra. A szereplők lelki vívódása és önismereti útja sorra fedi fel bűneiket, tévedéseiket és elszalasztott lehetőségeiket. Miközben mindegyik szereplőnél egy-egy fontosabb téma vagy elakadás kerül középpontba, a sorok között a könyv szerzője pedig olyan érzékeny témákra tér ki, amelyeken érdemes elgondolkodni és néhány üzenetet magunkkal vinni.
Ez a keletnyugati történet egy kalandos utazásra hív, amiben megismerjük egy kurd falu és lakossága történetét, ezen belül is egy család mindennapjaiba kapunk betekintést. Ebben a családban a becsület mindennél fontosabb, ezért ezt néha még gyermekeknek is adták névként, persze kizárólag csak fiú gyermekeknek, hiszen a becsület és a tisztelet csak férfiaknak és fiúknak járt.
A lányokat engedelmességre és alázatra nevelték, és ha ezt megszegték és becsület helyett megaláztatást vagy szégyent hoztak a családra, akkor az sok esetben súlyos következményekkel járt.
Ebbe a családba születik bele egy lány ikerpár, akiknek sorsa két teljesen különböző módon alakul. Az egyiket feleségül veszi egy török férfi és Londonba viszi. A másik ott marad a kurd faluban.
A Londonba költözött ikerlány családjának és gyerekeinek története nem csak új kezdeteket jelent, hanem egy olyan fanyar sorsot, amiben szinte lehetetlenség megszabadulni a merev hagyományrendszertől, a hiedelmektől és a kötelességtől. Ezeknek a külső elvárásoknak a rabjaivá válik a Toprak család, ami sajnos több tragédiát is magával hoz.
Ez a rendkívül érdekes és izgalmas könyv folyamatosan múlt és jelen között ugrál, miközben a különböző szereplők szemszögén keresztül mutat be egy olyan családtörténetet, amiben a férfi uralom mindent kisajátít magának és a női sorsra csak szenvedés jut. Roppant gördülékeny és olvasmányos ez a regény, ugyanis izgalmas fordulatokon és nem várt eseményeken keresztül transzgenerációs mintákról és családi hagyományokról lehet olvasni.
És a könyv vége a legjobb ebben az egész történetben, ami egy olyan csavart tartogat, amire szerintem senki sem számít.
Keleti és nyugati kultúrában és hagyományban ismerjük meg a becsület és tisztesség két teljesen különböző változatát és értelmezését.
Emellett a női szerepek a családban és a társadalomban egészen más értelmet nyernek ebben a könyvben, ahol minden egyes nő egy olyan utat jár be, amiért neki kőkeményen kell megdolgozni, ellentétben a férfiakkal, akik szinten mindent készen kapnak.
A családon belüli erőszak, a patriarchizmus, az alkoholizmus, a bevándorlás, a muszlim kultúra és vallás, az öngyilkosság mind-mind fontos témák ebben a családregényben.
Ez a többgenerációs családregény szívszorító történetével azonnal be tudja magát lopni az olvasó szívébe, ezért mindenképp érdemes elolvasni ezt a megrendítő olvasmányt.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Az igazság az, amit te annak látsz.
Becsület
Európa Könyvkiadó Kft.
2022
Füles, Kartonált
448
