Jodi Picoult kedvenc íróim közé tartozik, így számomra teljesen egyértelmű, hogy minden egyes könyve élvezet számomra, teljesen bele tudok merülni a történetekbe és imádom a tárgyalásos jeleneteket.
Főleg azért szeretem annyira az ő könyveit, mert mindig olyan megnyerő és érdekes a témaválasztása, tele sok fájdalommal, igazságtalansággal, némi humorral is, de főleg sok-sok hétköznapi eseménnyel és etikai kérdéssel. Az ő regényeiben soha semmi nem egyértelmű, hiszen könnyen megy a nézőpont váltás, attól függően, hogy épp kivel tud az olvasó jobban azonosulni. Nincs ez másképp a „Magányos farkas” című könyvében se, ahol az írónő egy nagyon komoly témát boncolgat, tele nyomasztó és feszültséget gerjesztő helyzetekkel.
Jodi Picoult nem riad vissza attól, hogy olyan témákat feszegessen, amelyek talán sok esetben még tabunak számítanak, neki sikerül ezeket a korlátokat ledönteni, alapos és precíz részletességgel körüljárni egy témát, úgy, hogy az olvasó teljesen bele tudja magát képzelni ebbe a helyzetbe. Ettől válnak az ő történetei olyan elevenné, miközben az olvasó akarva-akaratlanul is felveszi a bírálói szerepet. Ez egyfajta lelki utazás, ahol jobban elmélyülünk a szereplők lelki világában, ugyanakkor saját értékrendünket is megkérdőjelezzük.
Jodi Picoult egy egészen súlyos kérdést tesz fel ebben a regényben: Ki dönt élet és halál fölött? Mi nevezhető életnek? Ki mit tenne hasonló helyzetben?
Nehéz ezekre a kérdésekre választ adni, hiszen mindannyian szubjektíven közelítjük meg a halál kérdését.
Maga a könyv két fontos részből áll. Az egyik részben megismerjük az édesapa életét és a farkasok világát. Jodi Picoult most is nagyon empatikusan és érzelemdúsan világít rá az állatok világára, sok információval halmoz el és egy csodás képet fest le, ember és állat közötti kapcsolatáról.
A könyv másik része, a főszereplő tragédiájával foglalkozik, mikor is a farkasszakértő édesapa egy autóbaleset folytán kómába esik, és arra kényszerül, hogy családja döntsön sorsa felől. Lánya, még csak tizenhét éves, kiskorúságánál fogva, jogilag nem beszámítható az ő döntése. Másfelől azért mégiscsak apja egyik legközelebbi hozzátartozója. Fia, már nagykorú, ő azonban az utóbbi években alig tartotta a kapcsolatot apjával, mégis úgy tűnik ráhárul most ez a felelősség. Volt felesége sem mentesül a felelősség és döntéshozatal alól, annak ellenére, hogy neki már új családja van. Ők hármak kell, hogy meghozzák a döntést az apa, volt férj élete vagy halála felett.
De hogyan lehet dönteni valaki élete fölött, akihez személyes élmények, sérelmek, fájdalmak és örömteli pillanatok is fűződnek?
Három teljesen különböző karakter, az elhanyagolt feleség, az elmenekülő fiú és a bizonytalan kamaszlány sorsfordító döntés előtt állnak, mely súlyos etikai kérdéseket von maga után.
Egyáltalán nem egyértelmű a válasz az eutanázia kérdésére, főleg akkor nem, ha több szemszögből is megvizsgáljuk. Jogilag, orvosilag, emberileg egészen más és más vélemények születnek.
Számomra mégis a legfontosabb üzenete ennek a könyvnek az, hogy az élet sérülékeny és semmit sem lehet készpénznek venni.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Tudod, mi a különbség az álom és a cél között?, kérdezte mindig. A terv.
Magányos farkas
Athenaeum Kiadó Kft.
2017
Füles, Kartonált
384
