Az Adam-Fawley sorozat kedvenc könyvsorozataim közé tartozik. Nagyon szeretem a szerző könyveit, sorban elolvastam mindegyiket, ugyanis nagyon izgalmas és érdekes az a történet, amit a szerző több könyvön keresztül felépít.
Minden alkalommal lelkesen várom a sorozat új részét, ezért ezt a könyvet is lelkesen vettem kezembe, de sajnos ez most csalódást okozott nekem. A korábbi kötetekhez képest, szerintem ez jóval gyengébb és mint krimi, kevésbé izgalmas és feszültséggel teli.
Érdemes sorban egymás után olvasni ezeket a könyveket, mert a cselekmények valamilyen szinten kapcsolódnak egymáshoz. A szerző azonban sokat segíti olvasóit, ugyanis a könyv elején nagyon szépen és lényegre törően összefoglalja az előbbi könyvek fontosabb szereplőit. Így sokkal egyszerűbb feleleveníteni a korábbi eseményeket és helyére tenni azt, hogy ki kivel milyen kapcsolatban van.
A könyv első felében csak épül a történet, alig történik valami, és csak a könyv végén kezd beindulni a cselekmény, és akkor hirtelen véget ér az egész.
A könyv nagy részét a nyomozás, a bizonyítékok beszerzése és a tanúk kihallgatása teszi ki. Ez a lassú folyamat folyamatosan különböző elméletekkel áll elő, amiben sorban dőlnek meg a tévhitek, valamint azok az elméletek, amelyek szerint egy-egy gyanúsítottra terül a figyelem.
Az mindenképp egy plusz pont ebben a könyvben, hogy egyszerre két nyomozati szál is helyet kap benne. Igazából nem sok köze van a két bűncselekménynek egymáshoz, a kapocs a két történet között Adam Fawley, a nyomozó, akinek személyes élete szorosan kapcsolódik a két bűncselekményhez.
Az egyik történet főszereplője egy egyetemista fiú, aki szexuális bántalmazással vádolja meg professzorát. Ez a történet kiindulópontja, ami beindítja a nyomozást ebben a krimiben.
A szexuális bántalmazás egyik fontos témá ebben a könyvben, érdekességét pedig az adja, hogy ebben az esetben az elkövető egy nő.
Ezzel párhuzamosan pont a nyomozás feje, Adam Fawley kerül bele egy olyan gyilkossági nyomozásba, ami elindítja a könyvben a második bűncselekményt. Ebben a második történetben hirtelen a nyomozóból gyanúsított lesz, ami teljesen feje tetejére állítja ezt az egész történetet.
Azzal, hogy pont a nyomozóból lesz gyanúsított, sajnos gyengíti a krimi szálat, mert így Adam Fawley alig kap szerepet ebben a könyvben, pedig pont az ő karaktere a legfontosabb ebben a sorozatban.
Nyomozóként nem sok szerep jut neki, sőt magánéletéről is most jóval kevesebb derül ki, bár közös élete feleségével, még mindig nagyon izgalmas.
A történetmesélést gyakran megszakítják az újságcikkek, a magánbeszélgetések, a podcast felvételek, amelyek különböző csatornákon keresztül próbálják izgalmassá tenni a cselekményt.
Nekem kicsit túl soknak tűnt ez a három különböző cselekményszál, egyik sem tűnt úgy igazán kidolgozottnak vagy eléggé izgalmasnak.
Van ebben a krimiben néhány szövevényes és izgalmas fordulat, sőt Cara Hunter most is megtéveszti olvasóit, és csak a könyv végén derülnek ki a bűncselekmény valódi tettesei és körülményei. Az izgalom nagy része főleg a könyv végére kerül, addig csak a nyomozás részleteit lehet végigolvasni.
A könyv viszont megint nyitottan ér véget, egyből sejteni lehet, hogy ennek a sorozatnak lesz még folytatása.
Én nagyon sajnálom azt, hogy ez a krimi ennyire gyenge lett, mert szerintem ez a könyvsorozat eddigi legkevésbé érdekes része, ugyanakkor szerintem Adam Fawley magánélete és személyisége annyira érdekes, hogy az nagyon sokat hozzá tud adni a nyomozás folyamatában.
Összességében érdekes a könyv története, azonban sajnos kevésbé izgalmas a kivitelezése.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Újabb tanulság: soha nem szabad rutinból ítélkezni.
Csakis az igazat
21. Század Kiadó
2021
Puhatáblás
479
