Történetével, karaktereivel, mondanivalójával és hangulatával együtt varázsolt el engem ez a könyv. Egy házasság anatómiája kerül középpontba ebben a könyvben, pontosabban egy felbomlott házasság, egy magára maradt feleség és anya lelki vívódásai kerülnek górcső alá ebben a könyvben.
A regény főszereplője Salamon Sára, a közel negyvenéves tanárnő, feleség és anya. Egyik napról a másikra magára marad két gyerekével, miután semmilyen előjel nélkül férje elhagyja, egy másik nő és közös gyerekük miatt. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben, lelki vívódásai és gyötrelmei közepette, hol koraérett gyerekeire, hol mogorva szomszédjára, hol tanár barátaira, hol túl érzékeny anyjára támaszkodik.
Sára fájdalmas megpróbáltatásai és elakadásai során egy olyan női sorsot lehet megismerni, amiben benne van a mulasztás, a tévedés, ugyanakkor a felismerés, a tenni akarás és az életigenlés is.
Ebben a női sorsban benne van a női gyöngeség, az anyai határtalan szeretet és a mindenre elszánt emberi akaraterő, aki mint egy főnixmadár hamvaiból újraéled, és még erősebben és határozottabban folytatja életét, mint bármikor előtte.
A válás és az új élethelyzet egy olyan önismereti útra kényszeríti Sárát, aminek minden egyes megállója olyan felismeréseket hoz Sára életébe, ami által teljesen más megvilágításba kerülnek az élet dolgai.
Harag, düh, megbánás, elengedés, megbocsátás és újrakezdés, mind olyan fogalmak, amelyeket Sára kénytelen lesz megtanulni és gyakorolni ebben az új élethelyzetben.
Bár fájdalmát egyedül hordja ezen az úton, mégis olyan szimpatikus és emberi karakterek kerülnek közel hozzá, akik mindannyian hozzátesznek valamit ahhoz, hogy Sára újra önmagára találjon.
Hozzám nagyon közel kerültek ezek a szereplők, akik tulajdonságaikkal és élettörténeteikkel, valós emberekként elevenednek meg előttem. Az ő szerepük sokat hozzátett ahhoz, hogy ez a fejlődésregény egyben elgondolkodtató és szórakoztató is legyen.
A válás, a házasságtörés és az újrakezdés témája bármennyire is fájdalmas és nyomasztó, ebben a könyvben mégsem tűnik annyira nehéznek mert a lírai megfogalmazások és a szerethető karakterek sokat enyhítenek ezen a búskomor hangulaton.
Nekem nagyon tetszett ez a női sorsról szóló fejlődésregény, aminek léleksimogató megfogalmazásai mélyen megérintettek. A női sors mellett az anyai és szülői szerep is nagyon elgondolkodtató ebben a könyvben, szerintem egy élethű és autentikus képet kapunk arról, hogy mennyi mindennel küzd meg egy negyvenes, tanult nő és anya, aki próbál élete különböző szerepeiben minél jobban helytállni.
Szerintem ez egy amolyan terápiás útmutatókönyv is lehet mindazoknak a nőknek, akik nehéz élethelyzetekben keresik a megoldást egy-egy elakadás és veszteség után.
Különböző sorstragédiákon keresztül az emberi kapcsolatok összetettsége gondolkodtat el, megmutatva azt, hogy minden emberi sorsban van rengeteg nehéz, ugyanakkor örömteli pillanat is.
A nehéz élethelyzetek és sorsok ellenére ez egy sokkal mély értelműbb és elgondolkodtatóbb könyv, mint az elsőre látszik.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Van minden emberben egy titkos erőforrás, amelynek pontosan nem ismerni a helyét. Nem tudni, hol fakad, vagy mi táplálja, de amikor szükség van rá, éppen a legnagyobb bajok és fájdalmak idején felzubog, és talpra állítja azt, aki a földre zuhant és azt hiszi, már semmi reménye sincs.
Akkor is
Athenaeum Kiadó
2018
Keménytábla, Védőborító
301
