Lisa Wingate előző könyveivel hamar a szívembe lopta magát, mert történetei mindig mély értelműek, tele vannak bátorító szavakkal, még akkor is ha ezek a történetek gyakran szívet tépőek tudnak lenni. A szerző eddigi könyveit olvasva, hamar rájöttem arra, hogy Lisa Wingate könyveiben mindig a család áll a középpontban. Több emberi sorson keresztül követhetjük végig azt, hogy emberi tévedések és kegyetlen cselekedetek milyen drámai következményekkel járnak.
Ez a könyv váltott szemszögön keresztül meséli el azoknak az embereknek a sorsát, akiket az élet a rabszolgaság és a háború miatt elválasztott egymástól.
A regény szerkezete három fontos alappilléren mozog. Az egyik része a regénynek a múltbeli szál, ami Hannie Gossett, a korábbi rabszolga kislány életét meséli el, akit szüleitől és testvéreitől elválasztottak.
Ezt a fájdalmas múltat a jelenbeli szál váltja fel, ahol Benny Silva-t ismerjük meg, a fiatal irodalom tanárnőt, aki az irodalom által próbálja megismertetni tanítványaival a múlt eseményeit.
A harmadik részét a regénynek az újsághirdetések teszik ki, ahol egykori rabszolgák hirdetések által keresik elveszett családtagjaikat.
A könyv végén a jelenbeli szál összekapcsolódik a múltbeli szállal. Hiába telt el 100 év a két cselekmény között, a múlt továbbra is kísért. A regény cselekménye, ami 1875 és 1987 között mozog, egyfelől feleleveníti azoknak a rabszolgáknak az életét, akik az amerikai polgárháború után ültetvényeken dolgoztak, hogy munkával kiváltsák azt a földet, ami művelhetnek és ahol élhetnek, másfelől pedig az újabb generációt is emlékezteti arról, hogy a történelem nem csak régmúlt eseményekről szól, hanem olyan emberi sorsokról és valódi személyekről, akiktől tanulni lehet és akiknek emlékét őrizni kell.
Ez a történelmi regény ezt tűzi ki céljául, ahol fontos szerepet kap a család, a múltbéli traumák feldolgozása, valamint egy kis romantikus szál is érdekessé teszi ezt a regényt.
Helyenként kicsit túl hosszúnak, részletesnek és kimerítőnek tűnnek az elbeszélések, főleg a múltbeli események tűnnek kicsit vontatottnak. A jelenbeli szál szerintem sokkal érdekesebb és izgalmasabb ebben a könyvben, főleg az irodalom és a könyvek miatt, amelyek fontos szerepet töltenek be ebben a részben.
Én nem éreztem annyira erősnek és hatásosnak a regény cselekményét, viszont megragadták figyelmemet a fontos üzenetei ennek a könyvnek: a rabszolgaság kegyetlenségei, a rasszizmus, a családi nehézségek, valamint a társadalmi különbségek.
Ez a fiktív történelmi regény, ami megtörtént események ihlettek, helyenként nehézkesen és döcögősen mesél és halad a cselekményben, ezért időt és kellő hangulatot igényel olvasása.
Az amerikai polgárháború időszaka és a rabszolgaság ideje ami ebben a könyvben megelevenedik sok olyan szívszaggató történetet mutat be, amelyek nem csak az érzelmekre hatnak, de egészen különleges módon dolgozzák fel ezeknek az embereknek a kegyetlen sorsát. És ez nem csak Hannie múltbeli kalandos történetében nyilvánul meg, hanem a jelenbeli szálon keresztül is, ahol Benny, a tanárnő a könyvek és az irodalom segítségével próbál azoknak a gyerekeknek segíteni feldolgozni a múlt sebeit, akiknek felmenői rabszolgaságban éltek.
Bár terjedelmileg elég hosszú ez a könyv, az írónő stílusának és nyelvezetének köszönhetően hamar lehet haladni vele. Megindító és könnyeket fakasztó ez a történet, valami miatt belőlem most mégsem váltott ki katartikus élményt, hiányoltam belőle valami pluszt vagy extrát. Én nem igazán tudtam egyik szereplőjét sem megkedveli a regénynek, bár mindkét erős női főszereplőben ott vannak a múltbeli fájdalmak és sérülések, történetük mégsem tudta kiváltani belőlem azt az élményt, amit eddig megszoktam Lisa Wingate könyveiben.
Ebben a könyvben a történelmi szál sokkal erősebb, mint a romantikus oldal. Nekem hiányzott belőle a szereplők lélektani ábrázolása, valamint az olyan fajta történetvezetés, ami nem csak a tényekre és az adatokra koncentrál, hanem ugyanakkor egy olyan olvasási élményben részesít, ahol elmélyülten tovább tudom gondolni a történetet. Itt nem éreztem ennek a lehetőségét, mivel annyira terjedelmes és részletes a regény, hogy kevés teret ad a fantáziának.
Összességében ez egy jó könyv, de szerintem a szerző előbbi könyvei ennél sokkal jobbak.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Hiszen mindannyiunknak vannak sebei. Csak ha képes vagy őszintén beszélni róluk, akkor találsz rá azokra, akik a hibáid és gyarlóságaid ellenére szeretnek téged. Vagy talán éppen azok miatt szeretnek. És akik nem kedvelnek? Azokkal nincs dolgod.
Libri Könyvkiadó Kft.
2020
Keménytábla, Védőborító
489