Vannak könyvek, amiknek hatalmas nagy elvárással kezdek neki, főleg annak tudatában, hogy erről a könyvről, csakis pozitív véleményeket olvastam. És, hogy ez mennyire valósult meg, azon őszintén megvallva, még mindig gondolkodom.
Forog és kavarog bennem a sok gondolat, hangulat és érzés, nehéz ezeket között kiigazodni, épp ezért csakis mélyen szubjektíven tudok tekinteni erre a könyvre.
Ez a könyv egyszerre szól a szerelemről, a féltékenységről, a magányról, valamint a párkapcsolatok megannyi titkáról.
A vidéki színház színésznője, Lili, beleszeret a házas fővárosi rendezőbe, Miklósba. Lili, élete legnagyobb kihívása előtt áll, egyszerre próbál szakmailag is fejlődni, valamint megmaradni egy olyan szerelmi kapcsolatban, ahol ő csak mellékszereplő lehet, ugyanis Miklósnak felesége van, és nem is tervezi a válást.
A könyv pikantériáját az adja, hogy folyamatosan belelátunk Lili lelki világába, aki monológja során saját belső világát és gondolatait tárja olvasói elé. Ez a monológ, hol humoros, hol mélyen fájdalmas, hol pedig csípősen szarkasztikus. De nem csak Lili életébe látunk bele, hanem a színház függönyei mögé is betekinthetünk, ami tele van titkokkal és olyan pikáns történetekkel, amelyek jobb ha a falak mögött maradnak, most azonban mégis az olvasó elé kerülnek.
Kínzóan fájdalmas végigolvasni Lili reménytelen küzdelmét, aki határokat nem ismerve küzd azért a férfiért, akit szerint, bár körülötte mindenki próbálja figyelmeztetni Lilit a kapcsolat balsejtelmes kimeneteléről.
De nem csak egy reménytelen és beteljesületlen szerelemről lehet olvasni ebben a könyvben, hanem a színház kulissza titkairól, a színészek világáról, a románcokról, a próbákról és a premierekről.
A könyv elolvasása után sem tudom eldönteni azt, hogy ez a könyv fikció, vagy a szerző saját életét mutatja be, de ez a könyv olvasási élmény szempontjából nem is igazán fontos. Ennél sokkal fontosabb az, hogy a könyv első szám első személyben elmesélt történet, elképesztően őszinte, szarkasztikus és helyenként humoros is. Engem nem igazán tudott beszippantani a színház világa, a szerelemi kapcsolat bonyolultsága és reménytelensége sokkal érdekesebb volt számomra. A könyv kissé melankolikus és ironikus hangulata élvezetessé és olvasmányossá teszi ezt a könyvet.
A könyv végén sem kapunk egyértelmű választ arra, hogy meddig érdemes elmenni, ha szerelemről van szó, meddig érdemes küzdeni a szeretett férfiért. Egyáltalán érdemes-e küzdeni olyan szerelemért, ami már eleve kudarcra van ítélve?!
Mi az ami még belefér egy szeretői viszonyba, hol vannak a határok, hol kell megállni? Vajon tényleg igaz az a mondás, hogy a szerelemben és a háborúban minden megengedett?
Ebben a könyvben a szerelmesek egymásért és egymás ellen küzdenek, hol elmerülve a szerelem mámorában, hol pedig elsüllyedve saját fájdalmukban.
Az a nagyon érdekes még ebben a könyvben, hogy nehéz eldönteni, hol ér véget a színház, és hol kezdődik az élet. Mi az, ami csak a színház színpadára kerül ki, és mi az amit a színészek a színházból a való világba is tovább visznek magukkal?
Siker, kitartás, harc, szenvedés, kudarc, férfi és nő közti kapcsolat, mindez olyan gyorsan és hirtelen változik a könyvben, hogy néha még bele is szédül az ember.
Azt hiszem magamtól nem igazán vettem volna kezembe ezt a könyvet, mert úgy gondolom, hogy a komfortzónámon kívülre esik, de nem bánom, hogy elolvastam. Magammal viszem azt a gondolatot, hogy az élet is egy hatalmas színpad, ahol a szerepek hamar változnak és gyorsan hozzá kell szokni az új szerepekhez és maszkokhoz. Emellett azt is magammal viszem, hogy egy szerelmi kapcsolat mindig csak arra a két emberre tartozik, akik benne vannak a kapcsolatban, ezért mindenki más csak külső szemlélője ennek a történetnek.
Nincsenek egyértelmű válaszok az élet nagy kérdéseire, egy szerelmi dilemma játszma vagy viszony esetén, meg pláne nem. Egyetlen kérdés marad, amit szerintem mindenki saját maga kell, hogy megválaszoljon: Meddig megyek el?
Kedvenc idézetem a könyvből:
Az van, ami van, és majd ha nem az lesz, akkor meg más van.
Park Könyvkiadó Kft.
2019
Füles, Kartonált
244