Sarah Pinborough: Ha addig élek is

Több könyvét is olvastam már a szerzőnek, ezért erre a könyvére is kíváncsi voltam. Thriller kedvelőként sikerült megszeretni ezt a könyvet, köszönhetően annak, hogy olyan félrevezetésekkel építette fel Sarah Pinborough ezt a regényt, hogy végig érdekes és izgalmas volt a cselekménye.

Több szálon is futnak benne az események, a jelenbeli történések váltakoznak a múltbeli eseményekkel és így egészen a könyv végéig fennmarad a kérdés, hogy vajon ki a bűnös, hogyan is történt az a múltbeli cselekmény és kinek mi volt a szerepe ebben az egész tragédiában.

A könyv eleje nem meglepő módon egy olyan nőt mutat be, aki egy bántalmazó kapcsolatból lép ki, és emiatt gyerekével menekülni kezd. Ezek után jó sok évvel később követhetjük tovább ennek a nőnek és gyerekének életét, akik körül folyamatosan valamilyen baljós dolog kering. Olvasás közben már előre lehet érezni, hogy a múltbeli események utol fogják őket érni, valamint újabb drámai események kerülnek a felszínre. Közben pedig folyamatban van egy nyomozás, kibontakozik a múltbeli bűncselekmény és a szereplők titkai is szépen előtérbe kerülnek.

A múltbeli szál a legerősebb ebben a thrillerben, az határozza meg az egész regény cselekményét, sőt annak dinamikája sokkal izgalmasabb.

Ebben a thriller-krimiben sok ideig homályos és rengeteg titok fedi a múltat, ezért olyan érdekes, ahogyan lépésről lépésre egyre jobban összekuszálódnak a szálak, de a könyv szerzője ezt nagyon intelligensen oldja meg, mert mindig csak annyi információt adagol, hogy olvasóként találgatjuk az eseményeket, de sosem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy milyen irányba fognak haladni az események.

A sötét és bűnös múlt a jelenben kifizetődik. A múlt bűnei a jelenben olyan következményeket vonnak maguk után, amiket a könyv elején nehéz megjósolni. Ahogyan a történetben a főhősnő karaktere fejlődik, úgy vele együtt a krimi cselekménye is egyre csak fokozódik. Valahogy magába szippant ez a borús, baljós és búskomor hangulat, ami az olvasóban rengeteg kérdést vet fel.

Vajon az a bűnös, akire minden jel utal? Vajon le lehet mosni a múlt bűneit? Vajon helyre lehet hozni az elkövetett hibákat?

Ezeket a kérdéseket a főhősnő történetén keresztül válaszolja meg a könyv szerzője. Nagyon nagy szakadék és különbség van a múltbeli főhősnő és a jelenbeli főhősnő jelleme között, de ezt a szerző nagyon szépen kibontja a könyvben, megmutatva azt az utat, ami jellemének ekkora fejlődéséhez vezetett. Az ahogyan csavarodnak és egymásba kuszálódnak az események izgalmassá teszik a várakozást, míg a könyv végén minden szál a helyére kerül. Ez a fajta történetvezetés segít abban, hogy jobban belelássunk a szereplők lelki világába. De nem csak a pszichológiai dráma nagyon fontos vonal ebben a thrillerben, hanem az a feszültség, ami miatt olvasóként folyamatos arra várunk, hogy mikor robban a feszültség miatt a cselekmény.

Az állandó feszültség miatt a szereplőknek is gyorsan kell cselekedniük, emiatt egyik pillanatról a másikra változnak a könyvben az erőviszonyok. Az egyetlen megoldást ebben a konfliktusban az jelenti, hogy a regény főszereplője szembenéz múltjának sötét démonaival és újult erővel tanul elkövetett hibáiból és új életet kezd. Ez főleg a könyv második felében történik meg, amikor úgy igazán beindulnak az események.

Titkok, rejtélyek, izgalom és drámai fordulatok jellemzik ezt a thrillert, ezért jó élmény olvasása.

Kedvenc idézetem a könyvből:

Vajon gyerekkorunkban csak a felnőttkori önmagunk előnyomatai vagyunk?

Ha addig élek is Book Cover Ha addig élek is
Sarah Pinborough
21. Század Kiadó
2018
Keménytábla, Védőborító
352