Szeretek kísérletezni olvasás terén is, főleg olyan szerzőktől szeretek könyveket olvasni, akik nem annyira ismertek, vagy talán első könyvük megírása után válnak igazán ismertekké. Susan Abulhawa első könyve „Hajnal a tiltott kertben”, nekem személy szerint nagyon tetszett, szeretetteli, érzelmes, szenvedélyes; tökéletes olvasmány.
Egy palesztin család sorsa ez a regény, 1941-től 2002-ig: kezdődik a gyermekkorral, folytatódik a házassággal, a szörnyű menekülttáborokkal, egy gyerek elvesztésével, egy újabb gyerek születésével, míg végül ez a gyerek is felnő és ő lesz a történet főhőse.
Amal, a könyv főszereplője, egy tehetséges lány, a család reménysége, egy menekülttáborban születik meg, ugyanis családját 1947-ben elhurcolták Palesztinából. Ő az aki elmeséli családja történetét, a menekülést, a félelmet és a bizonytalanságot.
Amal bátyját, az akkor még csecsemő Iszmailt, egy izraeli katona, Mose, rabolja el anyjától, hogy meddő feleségének vigye, aki Dávidnak kereszteli. Ez a palesztin gyerek, David, aki semmit sem sejt múltjáról, egész életét zsidóként éli meg, mígnem felnőttként katonai szolgálata alatt megismerkedik egy rá rendkívül hasonlító palesztin emberrel, aki nem más mint a bátyja, Júzsef.
Amal történetén keresztül ismerjük meg egy egész nép sorsát, olyan férfiakat és nőket, fiakat és lányokat, akik szörnyű traumákat és veszteségeket élnek meg, mégis reménykednek egy jobb világ eljövetelében.
Bár a regény szereplői és maga a történet fiktív, mégis mélyen ihletett a szerző saját életéből, aki maga is Palesztinában született egy menekülttáborban. Gyerekkorát különböző arab országokban töltötte, míg végül egy nevelőcsaládhoz került Amerikába. Mivel aktív szószólója a palesztin ügyeknek, ezért regénye is ennek a népnek a fanyar sorsát mutatja be.
Nekem nagyon tetszett a palesztin-izraeli konfliktus ábrázolása a könyvben, hatásos és érzelmes. Sok benne a borzalmas történet, de ugyanakkor csodás érzések is szerepet kapnak mint a gyermekkori barátság, a szerelem, a gyerek születés. Mindezek mellett megnyílik előttünk egy másik világ, az arab kultúra szokásaival, hagyományaival és szófordulataival.
Értelmetlen kegyetlenség, hiábavaló szenvedés és megannyi szomorú történet kerül elmesélésre a könyvben, de a sorok között meg lehet találni a szeretetet a család, a haza, az otthon iránt.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Ahogy a hold rám mosolygott az égről, azért rimánkodtam az éjszakának, hogy ajándékozzon meg egy saját álommal. Mert soha életemben nem álmodtam még a saját álmomat.
Libri Könyvkiadó Kft.
2016
Keménytábla, Védőborító
488