Szenvedélyes könyvmoly vagyok, órákig tudok olvasni megállás nélkül. Ezt a szenvedélyemet sorozatok nézése egészíti ki. Nagyon szeretem a viktoriánus kórról szóló könyveket, na meg persze a sorozatokat is. „A Tyneford-ház” könyvet azért vettem meg, mert olyanok ajánlották, akik Downton Abbey rajongók. Ezzel a fülszöveggel engem már meg is nyert a könyv.
A könyv cselekménye az 1938-as években indul, egy fiatal zsidó származású bécsi lánnyal. Elise Landaunak hirtelen kell ott hagynia otthonát és családját, ugyanis zsidóként már nincs biztonságban Bécsben, így angliai tájakra kerül. Alig tizenkilenc éves mikor megérkezik a Tyneford-házba, még mielőtt a 2. világháború komor eseményei beköszöntöttek volna. Korábbi életét, mely tele volt fényűző estélyekkel és izgalmas eseményekkel maga mögött hagyja, és ezentúl szobalányként éli napjait egy angliai házban. Elise napjai már csak egyhangú feladatokkal és monoton időtöltéssel telnek, hiszen cselédként megannyi feladat hárul rá. Élete azonban megváltozik, mikor a Tyneford ház örököse, Kit hazatér, és köztük egy egészen különleges kapcsolat alakul ki, mindez a háború közelgő éveiben.
Csodás az, hogyan bontakozik ki a könyvben Elise története, miközben oly szép tájleírások kelnek életre a könyv oldalain. Számomra megnyerő volt az angol nemesi élet leírása is, olyan világba csöppentem, ahol még igazi értékek uraltak és az illem mindennél fontosabb volt. Teljesen el lehet merülni a meseszép leírásokban, szinte érezni lehet az akkori kor hangulatát, miközben azért a sorok között ott van a rettegés a háborútól és a szerettek elveszítésétől.
Ez a könyv nem csak egy zsidó lány történetét meséli el, hanem a történelemnek egy olyan korszakát írja le, mely a mai ember számára talán már elképzelhetetlen.
Szerintem ebben a könyvben minden benne van, ami egy jó szórakoztató olvasmányhoz szükséges. Van benne romantikus szál, történelmi esemény, csodás tájleírás, szerethető karakterek és kiemelkedő írói stílus. A szerző nagyon bájosan mutatja be a vidéki élet nyugodt és meghitt hangulatát, miközben kint dübörög a kegyetlen háború.
Elise, egy hősnő, aki annak ellenére hogy honvággyal küzd, elveszíti családját, idegen környezetbe kerül, zsidóként állandó rettegésnek és előítéletnek van kitéve, mégis megtalálja saját életútját és a maga módján ő is harcol az életben való maradásért.
Kedvenc idézetem a könyvből:
– Az az ember, aki megtapasztalta a legmélyebb bánatot, azután átélte, hogy a bánatnak vége szakad, minden ébredésnél érezni fogja a napfény örömét.
A Tyneford-ház
I.P.C. Könyvek Kft.
2013
Puhatáblás, Ragasztókötött
398
