Jól ismerem Karen Swan könyveit, ugyanis számtalan regényét olvastam már, kedvenceim közé azonban mindig a karácsonyi történetek kerülnek. Ezúttal is egy olyan karácsonyi történetet olvashattam az írónőtől, ami izgalmas, kalandos, fordulatos, megható és szívet szorító.
Ez a váltott szemszögön keresztül megírt romantikus történet egy baráti társaság történetét meséli el.
A történet a múltban indul el, 2014-ben, mikor megismerjük egy egyetemi baráti társaság tagjait. Időközben eltelik kilenc év és ez a társaság újra találkozik egy kis vidéki házban. Miközben a jelenben karácsony előtt három nappal történnek az események, a barátok visszaemlékeznek arra az időszakra, mikor még mindannyian együtt laktak és együtt vészelték át az egyetem kihívásait, nehézségeit és az élet megannyi megpróbáltatását.
Libby áll a történet középpontjában, aki párjával és egyben munkatársával érkezik meg erre az idillikus helyre. Ezt az egyetemi összejövetelt Archie, a társaság szívtiprója és egyben központi alakja szervezi, akinek házában ez a társaság újra feleleveníti a múlt eseményeit, ahol bizony jó sok titokra és rejtélyre sor kerül.
Egy váratlan havazás és útlezárás miatt mindannyian itt ragadnak ezen a havas tájon, távol a világ zajától, így nem marad más hátra, mint szembenézni a múlt fájdalmas élményeivel.
A havas táj, az áramszünet, a víznélküliség, a sötétség és a sok vallomás odáig vezet ebben a történetben, hogy bizony ez a karácsony nem éppen ünnepi hangulatban telik majd a társaság számára.
Fájdalmas múltbeli sérelmek, traumák, titkok, csalódások és bűncselekmények kerülnek napvilágra, miközben ezek a jó barátok a karácsonyi gyertyafénynél végre mernek színt vallani és hátrahagyni a múlt sötét részeit.
Tapintható feszültség, rejtélyes hangulat, titkokkal teli ünneplés és jó néhány váratlan csavar és fordulat, ami teljesen felborítja ez egyensúlyt ebben a baráti társaságban.
Minden fájdalmas és szívszorító témája ellenére ez egy romantikus, kalandos regény, ami megragadja a karácsonyi hangulatot és megadja a szereplőinek a boldog befejezést.
A gyönyörű hófedte táj és a régi kúria hangulata megalapozza a karácsonyi légkört, amiben olyan történetek kapnak helyet, amelyek tele vannak érzelmekkel, vidám és fájdalmas élményekkel, sokszínű karakterekkel.
Ez a két idősíkban játszódó történet egy olyan baráti társaságot mutat be, amiben helye van a nevetésnek, a sírásnak, az összetartozásnak, az áldozathozatalnak és a bizalomnak.
Ez a baráti társaság pont annyira sokszínű, mint maga az élet és pont ezért élvezetes az ő történetük, mert mindenki egyedi és különleges a maga módján.
Itt nem egy csili-vili csillámporos karácsonyi történetre kell számítania az olvasónak, hanem egy olyanra, amiben érzelemdúsan, empatikusan és realisztikusan vannak bemutatva a szereplők és maguk a történések is.
Karácsonyi hangulata is van, de az inkább csak háttér és díszlet, a lényeg az emberi sorsokon van, olyan fiatalokon, akik hibáznak, tévednek, rossz döntéseket hoznak, tanulnak, fejlődnek és változnak.
Kedvenc idézetem a könyvből:
[…] egy összetört szívet soha nem lehet újra egésszé tenni. Mindig is foltos, sebhelyes, és lényegében gyengébb marad.
21. Század Kiadó
2024
Puhatáblás
397
Ács Eleonóra