Olvastam már Tapolyai Emőke előbbi könyvét, és nagyon kedvelem könyveinek hangulatát, ugyanis nagyon kedves, bájos, őszinte, ugyanakkor tartalmas és elgondolkodtató mondanivalókkal gyarapodom könyvei elolvasása után.
Ebben a kis kötetben 45 rövid kis íráson, történeten és életszösszeneten keresztül, nem csak a jelenlegi járványhelyzetre tekinthetünk rá kissé távolabb megközelítésből, hanem egyénileg is felülvizsgálhatjuk életünket, kapcsolatainkat és saját feladatainkat.
Ezek a rövid, csupán 1-2 oldalas írások nem csak a karantén és a járványhelyzet időszakában állják meg helyüket, hanem bármikor, amikor úgy érezzük, hogy magánnyal, egyedülléttel, félelemmel, bizonytalansággal vagy kilátástalansággal küzdünk.
Ezek a rövidke kis elmélkedések olyan motiváló, lelkesítő, ugyanakkor szembesítő üzeneteket tartalmaznak, amelyek az önvizsgálatban és az önismeretben segítenek.
Tapolyai Emőke, klinikai és pasztorálpszichológusként, terjedelmileg rövid, de tartalmilag annál inkább hasznos könyvében, biztató és felemelő életbölcsességeket és tanácsokat oszt meg olvasóival.
Ezek az írások egy-egy szösszenetet vagy képet ragadnak ki az életből, amelyek egyfajta távolságból, objektív megvilágításból világítanak rá a karantén és a járványhelyzet okozta nehézségekre.
Tapolyai Emőke arra próbál rávilágítani ebben a kötetben, hogy minden nehézség és megpróbáltatás, a veszteség ellenére, esélyt is kínál a fejlődésre és a változásra.
Minden írását híres filozófusok, írók vagy pszichológusok gondolataival kezdi, amire építi mondanivalóját. Ezek a tanítások vagy elmélkedések olyan szívmelengető és kedves gondolatokat tartalmaznak, amelyek a megújulásban és az önfejlesztésben segítenek.
A könyv rövidségét és egyszerű, közvetlen nyelvezetét tekintetbe véve, napindító gondolatoknak is megfelelnek ezek az írások, amelyek további elmélkedésre sarkalhatnak.
Gyakorlatias és kézzel fogható rövidke kis történeteken keresztül olyan frappáns életbölcsességek jönnek át, amelyeken keresztül első sorban az Istenbe vetett hit és reménység kerül középpontba.
De ez a kötet nem csak azoknak szól, akik a hit megközelítéséből tekintenek a jelenlegi járványhelyzetre, hanem mindazoknak, akik szeretnének elmerülni egy olyan rövidke kis kötetben, ami nem üres, semmitmondó aranymondásokat tartalmaz, hanem egyszerű és kézzelfogható mindennapi életbölcsességeket és élettapasztalatokat, amelyekkel szinte bármelyikünk azonosulni tud.
A fontosabb gondolatok egy íráson belül akár többször is ismétlődnek, ami lehet, hogy egyeseknek zavaró lehet, viszont ez talán azt a célt is szolgálhatja, hogy kiírjuk magunknak egy naplóba vagy jegyzetfüzetbe mindazokat a gondolatokat, amelyekkel azonosulni tudunk vagy fontosak számunkra.
Szerintem az írások egyre jobbak és jobbak a könyv vége felé haladva, nem odamondó, és nem is giccses vagy érzelmileg túlfűtött stílusban, hanem őszinte és kitárulkozó módokon.
Ez egy újraolvasandó könyv, amiből mindenki azt veszi ki belőle, amire épp szüksége van, és talán segít is más megvilágításból rátekinteni saját felelősségünkre, kapcsolatainkra és embertársainkra.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Nem minden szónak van helye a lelkünkben, ezért néha bölcs dolog megszűrni a hallottakat, hiszen mi állunk a gondolataink őrbástyáján.
Harmat Kiadói Alapítvány
2020
Kartonált
108