Egy újabb izgalmas krimi egyik kedvenc krimi szerzőmtől, akinek minden könyve kikapcsolódás és szórakozás számomra. Csavar csavar után, izgalmas cselekmény után újabb fordulat, megannyi rejtély és titok, sok találgatás és végül pedig a megoldás, amire nem igazán lehet számítani a könyv elején.
Én leginkább azt szeretem Lucy Foley könyveiben, hogy az eseményeket több szereplő szemszögéből mutatja be, így sokkal izgalmasabb és érdekesebb a bűncselekmény megfejtése és a tettes felderítése.
Ez a könyv is egy rejtélyes bűncselekménnyel indul el, ahol elég hamar kiderül, hogy legalább egy halott, de talán még ennél is több hulla található egy különleges ünnepségen.
Egy erdő szélén lévő vendégházban egy olyan vendégsereg gyűlik össze, akiknek valamilyen szinten összekapcsolódik a múltja. A vendégek egy nyárközépi ünnepségen visszaemlékeznek a múltbeli eseményekre, ami odáig vezet a könyvben, hogy barátokból ellenségek, ismerősökből pedig szövetségesek lesznek. Valami sötét erő vagy egy múltbeli titok egy olyan lavinát indít el ezen az ünnepségen, ahol egyik gyilkosság a másikat követi, miközben a múlt benyújtja régi számláit.
A cselekmény folyamatosan múlt és jelen között ingadozik, ugyanis a múltbeli mulasztások, tévedések, hibák és döntések vezetnek el odáig, hogy ez az ünnepség egy katasztrófába torkoljon.
Ez a krimi több oknál fogva is szerethető. Először is maga a helyszín ad egyfajta baljós, borzongós és rejtélyes hangulatot. Maga a kastély, rejtélyes szobáival, lenyűgöző pompájával már előre sejteti, hogy nem minden arany, ami fénylik.
A tengerparti kisváros olyan lakosokat mutat be, akik között érezhető egy feszültséggel teli kapcsolat. Ebben a kisvárosban szinte mindenki ismer mindenkit, ezért annyira bonyolult a lakók közötti viszony.
Ezzel ellentétben ott vannak a kastélyszálló vendégei, akik dúsgazdag, jómódú és elit tagok, akik csak egy párnapos kikapcsolódásra vágyakozva kerülnek erre a helyre, mit sem sejtve azokról a múltbeli titkokról, amik megmérgezik ezt a környezetet.
Az ünnepség során derül ki, hogy az álarcok mögött ki is rejtőzik valójában, kinek milyen köze van ehhez a helyhez és hogyan kapcsolódik a jelene a múltjához.
A helyi szokások, az ottani kultusz csak még inkább misztikusabbá varázsolja ezt a történetet.
A könyvben elég erősen elhatárolódnak a rossz szereplők a jó szereplőktől, de a könyv végén mindezt felborítja egy olyan múltbeli titok felfedése, ami néhány szereplőt komoly morális és etikai döntés elé állít.
Ebben az izgalmas thriller-krimiben jól vegyülnek a bűnügyi nyomozással foglalkozó részek a városi legendákkal és babonákkal, amelyek összességében egy misztikummal és hátborzongató hangulattal fűszerezik meg a regény cselekményét.
Egy olyan krimiben ahol az áldozatok sok ideig bűnösöknek számítanak, a határok a jó és a rossz között egyre inkább elmosódnak, mindaddig míg az igazságszolgáltatást egyéni érdekek és érzelmek vezérlik.
Ebben a lélektani thrillerben minden kirakó a megfelelő helyre kerül, megmutatva azt, hogy a múlt előbb utóbb mindenkit utolér.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Önmagad szeretete az első lépés ahhoz, hogy másokat is szeretni tudj.
Éjféli lakoma
21. Század Kiadó
2024
Keménytábla, Védőborító
448
Gömöri Péter
