Hatalmas Backman rajongóként egyből beleszerettem ebbe a sorozatba, aminek minden egyes könyve egy igazi irodalmi csemege és egy léleksimogató olvasmány.
A Björnstadi események ebben a záró kötetben már nagyon felgyorsulnak és nagyon sok új és váratlan eseményre lehet számítani ebben a könyvben. A sok bánat, erőszak és fájdalom már mélyen beleivódott a kisváros lakosaiba, akik próbálják a mindennapjaikat továbbélni.
A két hokicsapat még mindig nagy harcban áll egymással, a családok még mindig nehézségekkel küzdenek, közben pedig új szerelmek jönnek létre, életek érnek véget és közben a múlt még mindig beárnyékolja a két ellenséges kisváros mindennapjait.
A könyv egy hoki csapat fiú tagjairól szól, valamint a fiúk családjairól, akiknek élete valamilyen szinten összefonódik.
Tizenéves kamasz fiúk és lányok történetén keresztül a nagybetűs életről lehet olvasni. Ezek a kamaszok első szerelemről, családi kötelékről, barátságról, küzdelemről, veszteségről és hibákról mesélnek.
Szülők és gyerekeik, fiúk és lányok, barátok története ez, ahol családi titkok, emberi értékek és olyan bűncselekmények kerülnek napvilágra, amelyek a történet összes szereplőit arra késztetik, hogy nézzenek szembe önmagukkal.
Minden egyes szereplő története húsba vágó és szívet tépő, ugyanis olvasás közben rengeteg kérdés merül fel az emberben.
Mit jelent nekünk a siker és a győzelem? Milyen értékeket tartogat egy barátság? Mennyire fontos a családi kötelék? Hogyan védhetjük meg gyerekeinket?
Backman csodálatos módokon járja körül ezeket a kérdéseket, olyan jól fogalmazza meg az emberi érzéseket és annyira intelligensen bánik a szavakkal, hogy az hihetetlen hatással van az emberre.
Ennek köszönhetően a könyv olvasása felér egy érzelmi hullámvasúttal, ami az olvasóból hol örömöt, hol empátiát, hol pedig dühöt, haragot és bánatot vált ki.
Szinte lehetetlen szavakkal visszaadni azt a hangulatot és érzést, amit kivált olvasójából ez a könyv. Története nagyon összetett és sokoldalú, ezért úgy gondolom, hogy ez a könyv bármelyik korosztályt meg tudja szólítani. Olyan sok fontos társadalmi és szociális kérdés vetül fel benne, ami mindannyiunkat foglalkoztat a mindennapok során.
A hangsúly ezúttal is a családokon van, azokon az emberi sorsokon, ahol az érzelmek gyakran túlcsordulnak, az események folyamatosan dinamikusan pörögnek.
Gyűlölet, fájdalom, erőszak, halál, gyász és félelem folyamatosan váltakoznak ebben a könyvben. Egy hokiklub életén keresztül nagyon fontos életigazságok és mondanivalók kerülnek elő a sorok között. Zseniálisan építkezik fel könyv cselekménye, minden mozzanata előre sejteti a baljós eseményeket, miközben a cselekmény apró kis mozzanatai teljesen csak a könyv végén érnek össze.
De minden egyes kis részletnek fontos szerepe van a cselekmény szempontjából, mert sokat hozzátesz a szereplők lelki világához.
Backman nagyon jól ismeri és érti az emberi lélek működését, és ezt most is olyan módokon közvetíti olvasói felé, hogy bevonja őket a szereplők lelki világába és ezáltal a cselekmény részeivé teszi őket.
Minden szereplő nagyon részletesen van ábrázolva, minden érzés tűpontosan van visszaadva és a trilógia befejező részében Backman minden kérdésünkre választ ad, minden cselekményszálat szépen lekerekít és megadja olvasóinak a keserédes befejezést.
Egészen különleges nem csak ennek a könyvnek, hanem az egész trilógiának a hangulata, ahol emberi sorsokon keresztül mély lélektani elemzések kerülnek középpontba.
Ez az a könyv, trilógia, ami megérint, ami magával ragad, ami felejthetetlen élményt nyújt, ami egy tükröt tart az olvasó elé, megkérdőjelezve azt, hogy ki hogyan döntene, meddig menne el, ha a családja, a barátai, a szerettei megvédéséről van szó.
Kedvenc idézetem a könyvből:
Miből áll az élet, ha nem pillanatokból? Mi a nevetés, ha nem egy győzelem a bánat fölött?
Győztesek
Animus Kiadó
2022
Keménytábla, Védőborító
624
