Sally Rooney új könyve olyan volt számomra, mintha az elsőnek a folytatását olvastam volna, ugyanis hangulatában és stílusában szinte teljesen megegyezett az előbbivel. Bár az első könyvben egy kamasz párról olvashatunk, ebben pedig felnőtt kapcsolatokról, mégis úgy éreztem mintha az első könyvben szereplő kamaszok visszatérnének felnőtt korban. Mindkét könyv különleges és egyedi, és az a színvonal ami a szerző első könyvét jellemezte, az most is megtalálható ebben a könyvben.
Úgy gondolom, hogy ehhez a könyvhöz kell egy bizonyos hangulat, ugyanis lassan folydogálnak benne az események, de én pont ezért kedvelem ezt a stílust, mivel egy olyan légkört tud teremteni, amiben kellemes elmerülni és a könyvvel együtt áramlani.
A könyv fő motívuma a kapcsolatokban található meg, főleg a baráti, házastársi és szeretői kapcsolatokon van a hangsúly. A könyv főszereplője Frances, aki szerintem épp egy identitászavar és útkeresés kellős közepén áll, ami által olyan kapcsolatokba keveredik, amelyektől szeretetet és biztonságot remél, de valójában több szenvedést okoznak neki ezek a kapcsolatok, mint gondolná. Frances személyisége sem egyszerű, ami még jobban megnehezíti azt, hogy megértsük ezeknek a bonyolult kapcsolatoknak a mivoltját. Fiatal, pályakezdő nőként megismerkedik egy nála valamivel idősebb házaspárral. Francest elbűvöli ennek a nőnek az otthona és az élete, főleg ennek férje, akivel egy egészen bonyolult kapcsolatba kezd. Ez a kalandos kapcsolat rengeteg bonyodalmat, fájdalmat és érzést kelt Francesben, ami egy olyan körforgást okoz, amiből úgy tűnik nincs menekvés.
Szerkezete és felépítése szinte teljesen megegyezik a szerző előbbi könyvével, ugyanis itt is hiányoznak a bekezdések és a párbeszédek sincsenek külön megjelölve, ezért helyenként kicsit összefolyik a szöveg, ezért is kell résen lenni az olvasás során. Ez tény és való, hogy kicsit megnehezítheti a regény olvasását és megértését, de ha valaki már ismeri és szereti a szerző stílusát, akkor ez nem okozhat gondot. A könyv szerzőjének van egy különleges érzéke ahhoz, hogy rövid tőmondatokkal, hangulatos szóképekkel és egy igazán különleges fogalmazással, egy olyan hangulatot teremt, ami által jól esik elmerülni ebben a világban, ahol minden olyan lassúnak és vontatottnak tűnik, de pont ezért olyan hatásos.
Szerintem ez a könyv egy kőkemény valóságot mutat be, nincsenek benne különböző látószögek vagy egy bizonyos álláspont, hanem a sokszínűségben és a bonyodalmakban rejlik az a bizonyos mélység, ami értékes ebben a könyvben.
Frances kapcsolata barátnőjével Bobbival vagy szeretőjével Nickkel, egészen erős érzelmeket és mély értelmű gondolatokat ébreszt az olvasóban. Amennyire taszító helyenként Frances karaktere, pont annyira rokonszenves is, ugyanis valamilyen szinten teljesen érthető és logikus, döntéseinek magyarázata, figyelembe véve életének előzményeit és hátterét. Szerintem ő egy olyan női karaktert ábrázol ebben a regényben, akivel könnyedén tudunk azonosulni, ha nem is minden helyzetben, de azért az ahogyan próbál magán és szakmai szinten érvényesülni, szerintem egészen élethű korképet alkot egy mai nő életéről, ami bizony tele van sok küzdelemmel, bizonytalansággal és félelemmel.
Fiatal felnőttként épp csak kóstolgatja még az életet, és máris szembesül olyan konfliktusokkal, szerelmi csalódásokkal és a magány nehézségével, amelyek egyfajta identitászavart okoznak nála.
Nem nevezném ezt a regényt egy ifjúsági regénynek, sokkal inkább egy fejlődésregénynek, ami briliánsan és egyedien mutatja be egy női főszereplő által azt, hogy az élet mindhiába próbál tanítani minket, ha mi nem vagyunk hajlandóak változni és fejlődni. Ettől olyan élethű ez a regény, hogy az életet nyersen, tisztán és őszintén mutatja be, szereplőit pedig úgy ábrázolja mint egyszerű hétköznapi emberek, akik nem valami hősök, csupán esendő emberek. Az élet forog, pörög és változik körülöttük, de mindhiába, ha közben az ember ugyanaz marad.
És pont ebben a hangulatban ér véget ez a könyv, nem befejezetlen vagy lehangoló, csupán életszagú, ugyanis nem mindig van megoldás vagy fejlődés egy-egy ember életében, néha csak átélünk vagy megtapasztalunk valamit. Egy-egy baráti beszélgetés lehet katartikus vagy sorsfordító, de gyakran ez „csak” egy beszélgetés, ami nem biztos hogy látható nyomokat hagy maga után.
Nagyon jó volt elmerülni ezekben a beszélgetésekben, emberi kapcsolatokban és filozofikus gondolatokban. Sally Rooney profi ennek megteremtésében, könyvével nem lehet mellé nyúlni!
Kedvenc idézetem a könyvből:
Imádtam, amikor így megnyílt előttem, amikor a kapcsolatunk olyan volt, mint egy Word-dokumentum, amelyet együtt írunk és szerkesztünk, vagy mint egy hosszú közös vicc, amelyet senki más nem érthet.
Baráti beszélgetések
21. Század Kiadó
2020
Keménytábla, Védőborító
301
